Sok ADHD-val diagnosztizált gyermek és felnőtt küzd figyelemzavarral, impulzivitással és hiperaktivitással. Azonban egy másik állapot, az Érzékelési Feldolgozási Zavar (SPD – Sensory Processing Disorder) gyakran átfedésben van az ADHD-val.
Az SPD az agy érzékszervi ingerek feldolgozását érinti, így bizonyos hangok, fények, textúrák vagy mozgások túlzottan megterhelőek lehetnek. Bár az ADHD és az SPD hasonló tüneteket mutat, nem ugyanaz a zavar.
Ez felvet egy fontos kérdést:
Lehet, hogy néhány ADHD diagnózis valójában tévesen azonosított SPD eset?
1. Mi az Érzékelési Feldolgozási Zavar (SPD)?
Az SPD egy neurológiai állapot, amelyben az agy nehezen dolgozza fel és reagál megfelelően az érzékszervi ingerekre. Ez azt jelenti, hogy a mindennapi érzetek—például ruhák érintése, háttérzajok vagy ételtextúrák—túl intenzívek (hiperszenzitivitás) vagy alig észlelhetők (hiposzenzitivitás) lehetnek.
🔹 Túlérzékeny gyerekek (elkerülők): zavarják őket a hangos zajok, az erős fények vagy a ruhacímkék.
🔹 Ingerkereső gyerekek: keresik az erős érzeteket, például a pörgést, ugrálást vagy mély nyomást.
Az SPD hatással lehet a gyermek figyelmére, érzelemszabályozására és szociális interakcióira, ami ahhoz vezethet, hogy tévesen ADHD-val diagnosztizálják.
2. ADHD vs. SPD: Mik a különbségek?
Átfedő tünetek ADHD és SPD esetén:
✔ Figyelemzavar
✔ Impulzivitás
✔ Nyugtalanság
✔ Érzelemszabályozási nehézségek
✔ Alkalmazkodási problémák
Bár a tünetek hasonlóak lehetnek, a mögöttes okok eltérnek:
| Tünet | ADHD (Agyműködési zavar) | SPD (Érzékelési feldolgozási zavar) |
| Figyelmetlenség | Belső gondolatok csaponganak | Külső ingerek túlterhelik az agyat |
| Impulzivitás | Kontrollproblémák | Erős reakció ingerekre (pl. érintés, hang) |
| Hiperaktivitás | Folyamatos mozgásigény | Szenzoros ingerek keresése (pl. pörgés, ugrás) |
| Érzelmi kitörések | Frusztráció vagy önkontroll hiánya miatt | Szenzoros túlterhelés eredménye |
| Figyelemzavar | Gondolatok elkalandoznak | Külső ingerek (fény, hang) zavarják meg |
3. Amikor az SPD-t tévesen ADHD-nak diagnosztizálják
Sok szülő ADHD gyanújával fordul szakemberhez, mert a gyermekük:
🔸 Folyamatosan mozog (de lehet, hogy csak érzékszervi ingereket keres).
🔸 Nem tud egy helyben maradni (de lehet, hogy túlterheli a fény vagy a zaj).
🔸 Nem tud koncentrálni (de lehet, hogy az idegrendszere nem tudja megfelelően szűrni az ingereket).
A téves diagnózis nem megfelelő kezelésekhez vezethet. Az ADHD-t gyakran dopaminszintet szabályozó gyógyszerekkel kezelik, de ha egy gyermeknek valójában csak SPD-je van, akkor a gyógyszerek nem segítenek a szenzoros kihívásokon.
Ezek a gyermekek sokkal inkább profitálhatnak a szenzoros terápiából, megfelelő környezeti adaptációkból és strukturált szenzoros diétákból.
4. Miért fontos a pontos diagnózis?
🔹 Az ADHD egy figyelem- és önszabályozási zavar, míg az SPD egy érzékelési feldolgozási probléma.
🔹 Egy SPD-s gyermeknek—még ha nincs is ADHD-ja—mégis lehetnek tanulási és társas problémái, de az ADHD gyógyszerek nem a megfelelő megoldás számára.
🔹 Az ADHD-s gyermekek jelentős része SPD-vel is küzd, így a terápiás megközelítésnek holisztikusnak kell lennie—nem csak a figyelemre, hanem az érzékszervi szabályozásra is koncentrálva.
Ha úgy érzed, hogy a gyermeked inkább SPD-vel, mint ADHD-val küzd, érdemes kipróbálni a szenzoros terápiát, zajcsökkentő eszközöket vagy szenzoros pihenőidőket, hogy segítsd őt a jobb önszabályozásban.
5. Záró gondolatok: Lehet, hogy csak SPD?
Nem minden nyugtalan vagy figyelmetlen gyermek ADHD-s. Lehet, hogy az idegrendszerük egyszerűen küzd az őket érő ingerek feldolgozásával.
Ha a gyermeked könnyen túlterhelődik hangok, fények vagy textúrák miatt, vagy folyamatosan keresi a mély nyomást és a mozgást, érdemes megvizsgálni, hogy SPD állhat-e a háttérben. Ha így van, a megfelelő támogatással gyógyszerek nélkül is fejlődhet, csupán azáltal, hogy megértjük és megfelelően kezeljük az érzékszervi szükségleteit.
